2018-02-19

Barlangi rákok nyomában a yucatáni mayák földjén - Dr- Angyal Dorottya előadása

Angyal Dorottya vagyok, a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa. Hazai és külföldi barlangok állatvilágának kutatásával foglalkozom. Mindig elcsodálkozom, ha valaki megkérdezi, mi visz rá arra egy fiatal nőt, hogy vízzel kitöltött, sötét, vagy épp sáros és szűk barlangi járatokban apró, áttetsző, vak állatok után kutasson. Hogyhogy? Hiszen magától értetődő, hogy ez a világ legcsodálatosabb és legizgalmasabb elfoglaltsága. Ha nyitott szemmel járunk (vagy búvárkodunk), a barlangokban olyan „élő kövületekkel” találkozhatunk, melyek az előző földtörténeti korok szélsőséges éghajlati változásai elől menekültek a viszonylag állandó környezeti feltételeket nyújtó földalatti menedékekbe, ahol elszigetelten, lassan fejlődtek tovább. Ezek gyakran endemikus fajok, vagyis a világon csak egyetlen karsztterületről, esetleg csak egyetlen barlangból ismertek. Érdeklődésem középpontjában a Peracarida („erszényes rákok”) szuperrendbe tartozó barlangi rákok rendszertana és genetikai vizsgálatokra épülő törzsfejlődéstana áll. A Mexikói Nemzeti Független Egyetem munkatársaival közösen 2016 óta kutatjuk a mexikói Yucatán-állam víz alatti barlangjaink faunáját: zoológiai szempontból ismeretlen 'cenotékból' (kútszerű karsztképződmények, melyek többnyire barlangi járatokkal állnak összeköttetésben) gyűjtünk adatokat, melyekkel aztán hozzájárulunk e rendkívül sérülékeny rendszerek védelméhez. Számos érdekes eredményünk született már az expedíciók nyomán, többek közt felfedeztünk és leírtunk egy tudományra új felemáslábú rákfajt. Kutatóútjaink során az egykor a környéken élő maya civilizációk nyomaival is találkozunk a barlangokban, és azokon kívül. Előadásomban a csodálatos Yucatán-félszigeten töltött hónapjaim alatt szerzett benyomásaimat szeretném megosztani az érdeklődőkkel.